Legend�k

* Szent L�szl� Torda mellett harcolt a kunokkal. A t�ler�vel szemben azonban vissza kellett vonulnia a hegy ir�ny�ba, de a kunok �ld�z�be vett�k a magyar sereget. Szent L�szl� feltekintett az �gre, �s Istenhez foh�szkodott; ebben a pillanatban a hegy kett�hasadt. (Szent L�szl� lov�nak patk�nyomai a hasad�k felett �ll�t�lag ma is l�tszanak.)
    * A T�nd�rv�r nev� barlangban t�nd�rek laknak. Szent Gy�rgy-nap �jjel�n megny�lik a barlang, akkor hordj�k ki a t�nd�rek a kincseket.
    * Balika (vagy Balyka) rom�n bety�r, aki II. R�k�czi Ferenc h�ve volt, az itteni barlangokban b�jt el a szabads�gharc alatt a labancok el�l.

Le�r�s

„A tordai hasad�k a vulk�ni alkot�s egyik legb�mulatosabb remeke; itt egy hegyl�nc tetej�t�l a talapj�ig kett�repedve. A k�t �telleni meredek fal ki�ll� szikl�i �s m�lyed�sei m�g most is egym�sba illenek, a h�romezer l�p�snyi sziklafolyos� hajl�sai, megt�r�sei minden�tt egyenk�z�ek maradnak, csak imitt-amott mutat t�gabb �bl�ket, hol a szikla�rl� id� g�rgeteg k�zuhanyokk� porlasztotta a b�rcfalat; m�g egyes sziklatornyok, mint a g�t �p�t�szet pill�rei �llnak el a falakt�l, amiknek ormozata ma is a m�nsterek cifra, fantasztikus p�rk�nyzat�t m�meli.     ”
– J�kai M�r: Egy az Isten

III. Endre kir�ly 1291-ben tordai keresked�k r�sz�re ki�ll�tott kiadott kiv�lts�glevele eml�ti el�sz�r Thorda hasad�kja n�ven, k�s�bb Torda Hasad�ka �s Torda-hasad�k neveket haszn�lt�k 1767-t�l, majd 1804-t�l a Tordai hasad�k n�v terjedt el �s haszn�latos ma is annak ellen�re, hogy t�rt�netileg �s logikai szempontb�l helyesebb a Tordahasad�k alak.

A kb. 2 km hossz� szakad�kon az Aranyosba �ml� Hesd�t-patak folyik �t. A hasad�k k�t oldal�n Peterdi-gerinc �s a K�vesb�rc-Szindi m�szk�gerinc h�z�dik, ezen sziklafalak 250-300 m�ter magasak. A falakban 32 felt�rt barlang van, ezek k�z�l a legnagyobb a Porlik-barlang (75 m�ter hossz�, 19 m�ter sz�les �s 11 m�ter magas.

Hasad�k kij�rata

Balikalyuk (barlang)

Hesd�t patak

F�gg�h�d

Mened�kh�z a hasad�k bej�rat�n�l